A 13. században több okleveles
forrás is már nemesnépi nemeseket említ.1407-ben konkrét okleveles forrás említi, hogy
kiszolgált királyi katonákat telepítettek itt le, akik szintén nemességet
kaptak. 1513-ban 16 egytelkes nemest sorol fel az adólajstrom,
megjegyezve, hogy a falunak csak az egyik fele dikáltatott. A falu említése
ekkor: Nemesnepfalua. Gyakran említik a települést Alsó- és Felső-Nemesnép
faluként is.
A település
lakossága a 19-20. század fordulóján
meghaladta az ötszáz főt. A trianoni határ és a az 50-es
években történt, módos gazdákat érintő kitelepítések oda hatottak, hogy a
lakosságszám mára 147 főre csökkent. A település jellegzetessége, hogy a mai
napig nagyon sok szépen helyreállított kisnemesi lakóház és porta áll, a
házakat alig veszik körül kerítések, és a szépen gondozott területeken kellemes
sétákat lehet tenni.
|
A község legfőbb nevezetessége az 1793-ban épített
fazsindelyes szoknyás (református) harangláb, mely 1937. óta országos
műemlékként van nyilvántartva. A harangláb Nyugat-Magyarország legnagyobb és
talán legszebb ilyen jellegű műemléke. |
|
A harangláb történetét tartalmazó tájékoztató tábla magyar és német nyelven 1991-ben készült |
|
Valamikor boltként üzemelt, majd büfé. A büfé - átköltözött hátra a boltív mögé - az épület utcai frontja így üresen áll rajta a háború hőseinek emléktáblájával. |
|
I-II. világháborús emlékmű |
|
Római katolikus kápolna 1953-ban épült. |
|
Litopunkturás (földgyógyító) kő A Muránia térség energiáramlását jótékonyan befolyásoló (Magyarországon 5, Szlovéniában pedig 12) kő hivatott a Földet gyógyítani oly módon, mint az emberi szervezetre gyakorol jótékony hatást az akupunktúra. |
|
A litopunkturás köveket 2007 tavaszán egy nemzetközi szobrásztáborban szlovén művészek faragták. A közelben még Gosztolán, Szécsiszigeten, Tornyiszentmiklóson és Lentiben található litupunkturás kő. |
|
A településen több régi épületet is felújítottak. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése