„Ha munkám közben valami szépre,
pihentetőre akarok gondolni, akkor elszállok képzeletben Zala megye délnyugati
tájára, Göcsejbe. Pedig láttam már a tengert, a svájci havasokat, az alpesi
tavakat. De számomra legszebb a zalai táj...Soha máshol nem vakációztam, mint az én
drága szülőfalumban, Pákán. Csodálatos táj ez. Virágos rétek, szelíd
gesztenyések, szőlős domboldalak, mesebeli
erdős hegyhátak váltakoznak rajta.” Öveges József
Páka Zala megyei település a
Göcsejben. Első írásos említése egy 1121-ben kelt dokumentumból való, amelyben
szerepel Szent György tiszteletére felszentelt temploma, amely a mai római
katolikus templom elődje. Neve egyes források szerint a települést
kettészelő Alsó-Válicka középkori elnevezése, egy másik elmélet szerint a szláv
pak személynévből ered, amelynek jelentése erős, hatalmas.
Páka címere 1992-ben készült el. Jobb oldalán Szent Péter és Pál szimbólumai láthatóak.
A magyar Maginot vonal majdnem kétszer olyan hosszú mint a névadó francia Maginot-vonat (350 km). Létesítményei legnagyobb számban Zala megyéban maradtak meg. Páka környékén 4 db erődítmény látogatható, felújították a futóárkokat. A helyszínen még GPS-t is adnak a felderítésükhöz (Skanzen Egyesület)
Öveges - ház
Orvos nagyapja házának helyén építette 1935-ben Öveges József ezt a házat édesanyja számára. Jelenleg látogatóközpont szerepét tölti be. Öveges József személyes hagyatékából származó berendezési és személyes tárgyai láthatók. Kipróbálhatóak az általa egykor a televízióban is bemutatott fizikakísérletek is.
kápolna a temetőben
Öveges József végső nyughelyének is a pákai
temetőt jelölte meg, nagyapja, Mihálovics István, és testvérei sírja mellett.
Az üres sírhely mai is látható a temetőben- Erről a szándékáról csak édesanyja végső akaratának tiszteletben tartásával
tett le, aki legidősebb fiával egy temetőben szeretett volna nyugodni. Mivel
Őt, kívánságának megfelelően Zalaegerszegen temették el, így a professzor sírja
is ott, a Göcseji úti temetőben található.
kápolna oltárkép
Madonna szobor
Szent Péter és Pál apostolok templom 1766-ban épült az Esterhazy család támogatásával. Szentélye falképeit Johann Ignaz Cimbal készítette 1773-ban.
Szentháromságszobor 1760-ból. Az oszlop talapzatán 4 evangelista szobra volt.
A tabernákulum, mellékoltárok, szószék és keresztelőkút 18. századi.
Szent Flórián-szobor
I-II. világháborús emlékmű
Erdődy-kastély utca front
Erdődy-kastély udvari front
Nepomuki Szent János-szobor
stáció
kilátás
Káricsa-hegy kilátó stáció végén
önkormányzat épülete
Milleniumi emlékmű
Wesendorf-park
Az emlékművet Molnár Sándor Pákáról elszármazott kanadai állampolgár készítette 2001-ben.
A kilátó Kishegyen van, a stáció is. Káricsa hegy Iklódbördőcéhez tartozik. Tisztelettel Panágl Tamás
VálaszTörlés