Utazás: Szentgotthárd

Szentgotthárd (szlovénül Monošternek, németül: St. Gotthardnak, vendül: Varašnak is hívják, ami történetesen „város” jelentéssel is bír) a legnyugatabbra fekvő város Magyarországon. Vas megyében található, a Szentgotthárdi járás központja, 1983-ban kapott városi rangot.

A város és az apátság nevét, illetőleg címét Szent Gotthárd hildesheimi püspök nevétől nyerte.

A kiterjesztett szárnyú sas Szentgotthárd címerállata.

Cisztercita barokk templom, az ország egyik legszebb temploma

Robert Leeb heiligenkreuzi apátnak a 18. század elején jelentős szerepe volt a szentgotthárdi ciszterci apátság és monostor létrehozásában.

Immaculata szobor feltehetően 1764 körül készült

A templom főoltárának festménye - ciszterci hagyományként - a Boldogságos Szűz Mária mennybemenetelést ábrázolja.

Szent Vince vértanú (Róma IV.sz.) ereklyéjét Harrasi Herzan Ferenc gróf bíboros hozta a római szent cyriacus temetőből és a szentgotthárdi templomnak ajándékozta.

Egykori cisztercita rendház. Az 1740-1749 között épült rendház ma polgármesteri hivatal. Az egykori ebédlő-,könyvtárterem és apátsági díszterem berendezése, valamint Dorfmeister és Gusner barokk falképei megmaradtak.

Tegyünk egy sétát az épületben:

Az ablak a templom belső terébe nyílik.

A település régi temetőkápolnája megmaradt. Jelenleg mögötte a kaszagyár, előtte pedig buszmegálló található.

E kápolnába temetkeztek a rend tagja 1956-tól.

Evangélikus Egyházközség temploma

Ciszterci síremlék.

A síremlék szélén álló félszobrok a rend két legtiszteltebb szentjét, Szent Benedeket és Szent Bernátot ábrázolják. Középen Krisztus feltámadásának jelenetét láthatjuk. A sír őrzésével katonákat bíztak meg. Amikor a sírból kilépett a feltámadt Krisztus, a katonák közül volt, aki megrettent, volt aki a csodának vélte ami történt és volt, aki tovább bóbiskolt. A dombormű alatt a ciszterciek címere látható - a kereszt MORS (= halál) felirattal, középen a csőrében patkót tartó daru. A sírba 1930 és 1944 között temettek.

A Szentgotthárdon és környékén elesett szovjet katonákat először a település főterén temették el, a sírokat valamikor 1982 körül helyezték el a városi köztemetőben.

1956-os emlékmű Gömbös László alkotása (1991)

Széll Kálmán (1843–1915) Szentgotthárd és térsége országgyűlési képviselője, pénzügyminiszter, miniszterelnök, belügyminiszter emlékére állíttatták a mellszobrot. (Tóth Emőke készítette 2002-ben)

Tornay Endre András szobrászművész, mészkőből készült Kapu - Millenniumi Emlékmű alkotása középen átjárható kaput szimbolizál, melyen az Országalma, rajta a kereszttel látható. Az emlékmű két oldalára Szent István intelmeit véste fel az alkotó. (1999)

Hunyadi János (1387-1456) a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére halálának 500. évfordulójára a portrészobor köztéri elhelyezésével állítottak emléket.
A magas műkőtalapzat elülső részén a Hunyadiak címeréből ismert, egy aranygyűrűt a szájában hordozó holló és Hunyadi János kardja van megmintázva. (1956)

Arany János mellszobra

'1848–1948 Együtt a jobb jövőért' – olvasható a szobor talapzatán, melyet
az 1848-as események százéves évfordulójának emlékére állítottak.
A szobor mögötti épület a volt dr. Vargha Gábor-féle lakóépület, jelenleg rendőrség.

III. Béla szobrát Gömbös László készítette 1983-ban.

Milleniumi emlékjel Szabolcs Péter alkotása (2001)

Volt "Stájer-ház", ma Helytörténeti Múzeum

Színházterem, volt magtár-templom, a román stílusú ciszterci templom helyén, falainak felhasználásával épült kora barokk stílusban 1677-ben, bővítve és átalakítva a 18. sz. végén, mellette a régi ciszterci apátság feltárt romjai.

Túry Mária kb. 16 négyzetméternyi festménye a színház lépcsőházában. A festmény nagy méretű, mégsem monumentalitásával hat, hanem aprólékosságával, és még egy feltűnő sajátosságával: a Kádár-rendszer végnapjaira jellemző nagyfokú tematikus eklektikával. Van itt minden, modern termelés, olvasó ember és agrárium, Szent István és lóról nyilazó magyarok, régészet és útépítés, és persze, a festő valóságos védjegye bal oldalon fent: a napkorong.