Nemesmedves

1336-ban Medus néven említik először, neve a száraz, időszakos vízfolyást jelentő ősi magyar med főnévből származik. Eredetileg a Medves-patakra vonatkozott, innen tevődött át a falura. Névelőtagja arra emlékeztet, hogy jellemzően kisnemesi község volt.

A szocialista rendszerben úgy tartották (az ott élők és néhány történész kivételével), hogy április 4-én itt történt meg az ország teljes felszabadulása a német megszállás alól és ekkor fejeződött be a magyar nyilas kormányzat elűzése, és hogy ezt a falut szabadították fel utoljára 1945. április 4-én a szovjet hadsereg katonái. A valóságban azonban még április 11-én is folytak a harcok a település területén. A háború után 298 embert, a svábok jelentős részét kitelepítették, csak 10 család maradhatott.

 

a településre vezető út

a falu központjában egy talapzaton álló második világháborús szovjet T-34-se harckocsi, amely az 1985-ben kialakított emlékhely központi emlékműve 

az ország megyéit szimbolizáló kopjafák

 

 

 

 

szoknyás harangláb

pihenőpark a település központjában

játékra várva

 

emlékharang

 

régi ház a központban

a főút melletti forrást 1997-ben a Szent Imre Vándorút avatásának emlékére Vándor-forrás névre keresztelték  

kápolna a forrás mellett

falu szélén az egyik innen elszármazott német család által 1997-ben épített kápolna áll

 

 

emléktábla a kápolna falán

település temetője