Utazás: Rátót

Rátót az ősi időkben a szomszédos Gasztony községnek volt a majorja, a neve az öregek szerint a "Rátold", "Rátód" szóból ered. A néphagyomány szerint a földesúr a renitenskedő jobbágyokat is rátoldott, azaz járandóságaikat is emelte. Valószínűbb azonban, hogy valamelyik telepestől kapta a nevét. Régi birtoklevelekben Rátoldfölde, Rátholdfalva elnevezése is ismeretes. Rátótot, melynek földesurai 1848 előtt Cseh, Gasztony, Zelles és Széll - családok voltak.

A pajzs felső részén a Széll család címeréből átvett oroszlánon lévő heraldikai koronás sisakdísz látható, alatta a sisakdíszből eredő, két oldalt bal-jobb irányú takaró. A takarók hársfalevél motívumokban végződnek, lefelé gyöngyökkel díszítettek.

A motívum alatti pajzsban Széll-címer hármashalmon álló oroszlánja a törzséig átalakítva. A pajzs jobb oldali részén található az eredeti színű, faszerkezetű harangtornyos római katolikus templom. A bal oldalon pedig az Aradi vértanúk parkjára emlékeztető tölgyfa 13 makkal és levéldísszel.

Aradi vértanúk parkja

Az 1860-as években állítólag Deák Ferenc ültetett az aradi vértanúk emlékére 13 tölgyfát. Mára e fák közül ötnek csak a csonkja látható, de pótlásukat megkezdték. Alattuk egy-egy síremlék őrzi a kivégzettek nevét.

Deák Ferenc szobra Nagy András gyulafirátóti faszobrászművész alkotása

Aradi vértanúk parkjában lévő sírban temették el Vörösmarty Mihály egyik unokáját Széll Ilonát (apja Széll Kálmán, édesanyja Vörösmarty Ilona volt) és annak fiát Berndrieder Ferencet, aki vérmérgezésben halt meg 1922-ben. Lányuk Katalin a II. világháborúban külföldre kényszerült, Angliában temették el Hindheadben.

Trianoni emlékművet 2007. június 02-án avatták fel.

I-II. világháborús emlékmű

Wass Albert szobrát Marosits József készítette, 2008. június 7-én adták át.

"Kommunista terror" áldozatainak emléktáblája szintén Marosits József alkotása (2010)

Római katolikus templom 1990-ben épült

Széll Kálmán kastély

Széll József, Kálmán édesapja gasztonyi birtokának eladása után 1865-ben Rátóton vett birtokot és azt fiának adta át. A már akkor álló - Cseh Sándor földbirtokos által építtetett földszintes, tíz szobás kúriát Széll Kálmán emeletráépítéssel 18 szobás, ma is figyelmet keltő kastéllyá alakította át. Később a kastély Széll Kálmán vőjének Bernrieder Jánosnak tulajdonába került át. A háború nem az épületben tett kárt, sajnos az enyészeté lett az a hatalmas könyvtár, levelezési anyag, mely ma jobban segítené a megismerést. Csak néhány könyv maradt meg a házak padlásain, néhány bútordarab, mely nagy része az idők folyamán megsemmisült vagy külföldre került.

A hagyomány szerint a torony felső szintjén volt Széll Kálmán könyvtára. Ez a szoba az I. emeleten található állítólag ez volt a dohányzószoba.

a padlóburkolat eredeti

A nyílászárók is eredetiek, habár a II. világháború végén az orosz csapatok komoly károkat okoztak az épületben. 1945 után gépállomás traktorosainak a szállását helyezték el, majd kultúrházat alakítottak ki benne. 1957-től a körzeti általános iskola működött a kastélyban, ekkor a közfalait is átalakították. 2001-ben az iskola megszűnt, 2002 óta magántulajdonban van és jelenleg kastélyszállodaként üzemel.