Bázakerettye

E néven csak 1937 óta ismerjük, mindaddig Báza és Kerettye külön létezett. A két kis község történetét a 14. századtól kísérhetjük nyomon. Bázát Baza 1352-ben, Kerettyét 1353-ban Kerethye néven említik az okiratok.
A településnevek etimológiája szerint a Baz szó a szerb - horvát területeken gyakori bodza szó megfelelője. Kerettye névtani eredetét a szintén szláv "krete" azaz "vakondok" szóban kereshetjük. A szó végi "krt" a horvátban a kollektivum képző, amelyet a magyar a mássalhangzó-torlódás feloldásával "Kerettye" alakká formál. 
1937-ben az Eurogasco cég próbafúrása eredménnyel jár, megtalálják Magyarország első kőolajmezejét. 1938 júliusáig még 3 kutat mélyítettek. Mindhárom sikeres volt.
A mélyfúrások megkezdése idején egyesítették Kerettyét Bázával, s lett a falu neve Bázakerettye.
Az olajmezők ma már nagyrészt kimerültek, így a valamikori 1700 fő munkásból márcsak 100 ember dolgozik a létesítményekben. A munkalehetőség csökkenésével a lakosság száma is csökken. Sokan elhagyják a jobb lehetőségek reményében a községet.

 A címer közepén Buzád-Hahót nemzetség címerállata: szembefordult ezüst bölényfej, szarvai között egyenlő szárú arany kerszt látható. Az első mezőben tölgyfa makkterméssel, második mezőben "AMR" Szűz Mária monogram, harmadik mezőben olajkút míg a negyedik mezőben hármas halom a pajzs aljába ömlő víz látható.

Szűz Mária neve templom - temetőkápolnának épült 1824-ben. Alatta az építtető Töttösy Ferenc családi kriptája van.

Áldozatok emlékműve (Szomor László alkotása - 1966)

Szent István faszobra (Nagy Ödön alkotása - 1992)

 dr. Papp Simon mellszobor (Pataky Béla 2012)

Papp Simon geológus jelölte ki az fúrás helyét.

Béke és barátság emlékmű (Szomor László alkotás - 1958)

Fürdőző nő - helyiek Vilmának hívják (Szomor László-1959) 

                                     

volt MAORT munkásotthon - jelenleg Déryné Művelődési ház