Szentgyörgyvölgy

Szentgyörgyvölgy a Hetés, a Göcsej és az Őrség határán épült, szeres település. A házsorok és a művelés alatt álló kertek a dombok, magaslatok tetején húzódnak. 

Már az újkorban lakták, jelentős kerámia leletek bizonyítják. Közülük legismertebb darab egy vöröses árnyalatú tehénszobor. Először Scentgurgy néven 1326-ban említik, majd Szentgyörgyegyháza, illetve Őriszentgyörgyvölgynek is nevezték, majd 1441-ben Zenthgywrgwelge néven fordul elő egy oklevélben.

Maga a faluközpont három szeg: Kisszeg, Tiborszeg és Domjánszeg összeépülésével alakult ki, valamint jelenleg Szentgyörgyvölgyhöz tartozik még: Asszonyfa, Csekeszer, Cséplak, Alsó-, és Felsőfarkasi, Kógyár (Kolgyárszeg, Kolgyári fordulat) és Cilinkó.  A 16. században, az itt birtokos családok nevéről több szeg, illetve határrész elnevezését ismerjük pl. Bakacsszeg, Benedekszeg, Göndörszeg. A szerek (szegek) nemzetségi szálláshelyek voltak, melyek idővel kiterebélyesedtek. A közöttük lévő távolság néha csak egy-két teleknyi, máshol több kilométer is lehet. A huszadik század legelején a szentgyörgyvölgyi házak 80 százaléka – az erdők közelsége  miatt – fából épült volt. Ahogyan az erdők fogyatkoztak, a házak építőanyaga változni  kezdett: egyre többen építkeztek téglából és kőből. Már csak ritkán látható egy-egy kisebb  boronaépület a településen eredeti formájában.

Szentgyörgyvölgy címerében a település névadóját Szent György közismert motívumát láthatjuk, háttérben a két templom.

Feltehetően már 1202-ben  településen volt egy katolikus templom. A 16. század második felében azonban a reformáció hatására a falu lakossága áttér a református hitre, így a katolikus templomot átveszik a reformátusok. 1717-ben a katolikusok visszaveszik a templomot, habár ekkor csupán 14 fő hívő volt. Majd 1776-ban elkezdik a templom átépítését. A jelenlegi templom a középkori templom helyén, annak alapjaira épült, sőt annak anyagát is felhasználták az építkezésen. A templom nagyságát az indokolta, hogy ebben az időben már jelentős volt a katolikus hívők száma a környéken. A templom melletti egyházi épületeket napjainkra már lebontották, maga a templom is rendkívül rossz állapotban van. A falunak önálló plébánosa nincs, a miséken 10 fő szokott résztvenni.

az oltárt - a hátfalán lévő felirat szerint 1802-ben radkersburgi Joannes Klein készítette 

A falak vizesedése miatt elkezdődtek évekkel ezelőtt a felújítások, azonban pénzhiány miatt félbemaradt.

feljárat az oratóriumba

Oratórium - évek óta nem jár fel senki, a padozat életveszélyes

Oratórium ablaka

   

 Az orgona 1833-ban épült, mely dátum az orgona − magyar nyelvű kronosztichonjából pirossal kiemelt − római számainak összege is

 

A református templom ezen a tájon ritkaságnak számító kazettás mennyezettel 1787-ben épült. A templom berendezési tárgyai 1830-ban készültek. A kazettákat és a fa berendezési tárgyakat az akkor 74 éves Patkó András, a gyülekezet első iskolamestere festette ki.

Parkerdő, melyben 350 éves tölgyfák is találhatók. Bejáratát egy ukrán művész alkotása - ahogy a helyiek hívják -  Papa és Mama vigyázza.

Kitelepítettek emlékműve (Béres János alkotása 2009)

II. világháborús emlékmű

Gózon Imre általános iskola előtte a névadó mellszobrával

Szabolcs Péter alkotása - 1996

Gózon Imre 1826. október 25-én született Ógyallán (Komárom megye). Tanulmányai befejezése előtt vándorszínésznek állt, közben írt és fordított is.1848-49-ban honvédként harcol, és 1849-ben súlyosan megsebesül. Leszerelése után ismét színészkedik és ír. 1854-ben tanítói képesítést kap a pápai Református Kollégiumban. Ekkor érkezik a szentgyörgyvölgyi presbitérium hívása, és Gózon Imre megérkezik első és egyetlen munkahelyére, Szentgyörgyvölgyre. Tanít, szabadidejében pedig kutatja a falu és környéke, valamint gyülekezete történetét. Értékes régészeti leletanyagot küld be a Nemzeti Múzeumba, épületfelmérései a Kulturális  Örökségvédelmi Hivatal irattárában találhatók. Neki köszönhető, hogy a  veleméri árpád-kori templom freskói nem pusztultak el teljesen, ugyanis ő  hívta fel Rómer Flóris figyelmét a szomszédos falu templomára. Kutatásai  elismeréseként felkérték a Műemlékek Országos Bizottsága tagjának. Gózon  Imre 43 évig szolgált Szentgyörgyvölgyön, és itt is halt meg 1918. január 18-  án.

Sárkányölő (Szabolcs Péter -2000)