Velemér

Velemér neve nem szerepel az őrségi falvak között. A legrégebbi történeti feljegyzések viszont arról tanuskodnak, hogy e vidéket több apró falu tarkította. Kimerítő név szerint felsorolás először a 13. századtól 1365-66-os évektől származik. A helység neve "fehér fényt" vagy "napsütést" jelent, és kapcsolatba hozható Valamár herceg nevével, aki az 5. század derekán Pannóniában telepedett meg a keleti gótok egyik vezéreként. A Velemér név így tulajdonképpen egy nemesi családnév.

1365-ben a felső-lendvai várat és az Omode család birtokát Széchy Miklós dalmát-horvát bán és Széchy Domonkos püspök adományul kapja a királytól. Az 1366-i birtoklás alkalmával sorolják fel a vár tartozékait részletesen. Ezek között szerepel a veleméri kerület, illeteve a veleméri völgy, amihez akkor 10 falu tartozott. Ma ebből 5 Szlovénia területén van.

Az eredeti helységnév "Szent Trinitas" vagyis Szentháromság falva. Későbbiekben a Velemér név maradt fenn. Ez a tény azt bizonyítja, hogy vidéken a környező helységek között rangos szerepe volt.

A veleméri Helytörténeti és Aquila János kiállításnak egy 1899-ben épült boronaház ad otthont, mely a Vass család tulajdonában volt 1993-ig. Ezt követően az Önkormányzat megvásárolta. Itt láthatóak Varga Sándor népi iparművész tárgyai is. A házban lévő kemencében hőkön sült perecet készítenek alkalmanként.

A pajtában porosodó kerékpáron még megtalálható tulajdonosának névtáblája.

Sindümúzeum az Őrség legkisebb múzeuma. Elsősorban őrségi cseréptárgyakat (edényeket és tetőcserepeket) mutat be, amelyek érdekessége a rajtuk lévő, a székely jelekkel azonos, vagy rokonítható, esetenként megérthető és elolvasható mintakincs. Megtekintése elsősorban felnőtteknek ajánlott, mivel az egy órás tárlatvezetés bemutatja a magyar népi jelkincs titkát. Az előadás végén teljesen más szemmel tekintünk egy népi díszítésű edényre, hímes tojásra vagy éppen sindüre (tetőcserép)

A kiállításnak helyet adó házban száz évvel ezelőtt Tóth Sándor gerencsér (őrségi fazekas) lakott, aki elkészítette a ház tetőcserepeit is.
A telken található a Csinyálóház és Cserépmadár szállás is. 

Emlékművek a Topolya erdőnél

Világháború áldozatainak és a kitelepítettek emlékműve

 Az eltűnt táblák:

Az ország egyik legkülönlegesebb temploma a Szentháromság tiszteletére szentelt kőből és téglából épült veleméri Papréten található katolikus templom. Építésének pontos dátuma nem ismert, annyi bizonyos, hogy 1360-ban már állt. Freskóit Aquila János festette 1377-78-ban. A fénytemploma. Nevét onnan kapta, hogy a nap járása, az ablakok elhelyezkedése, formája miatt bizonyos napokon bizonyos freskók kerülnek a napfény megvilágításába. Érdemes a templom a nyári vagy téli napforduló hajnalán felkeresni. Különlegessége a fényjátéknak, hogy a ruhánk színe a falat is megfestheti, amennyiben a fény útjába állunk

Ezen a falon nem maradtak meg a freskók jó állapotban, mivel jellemzően ezt a falat érte az eső, hó. A templom ugyanis hosszú ideig állt tetőzet nélkül. Azt azonban, hogy a freskók ennek ellenére a többi falon ilyen jó állapotban megmaradtak a reformátusoknak köszönhetjük. Ők ugyanis a templomot fehérre meszelték.

   

Aquila János önarcképe

Különlegessége a templomnak a szentháromság ábrázolás, mely nem a megszokott háromszögben, hanem három koncentrikus körben ábrázolja az Atyát, a Fiút és a Szentlelket.

hőkön sült perec ....

...és aki készítette a Kisaranyos vendégház háziasszonya

A vendégház a nagyszülők felújított parasztházában működik. Ellátást lehet (sőt javasolt) kérni. Igazi házias, őrségi ételeket kínálnak. A vendégház a nagypapáról kapta a nevét aki mindenki csak úgy hívott: Kisaranyos