Csörötnek

Csörötnek középkori település, a szentgotthárdi cisztercita apátság alapítása (1183) után, annak jobbágyfalujaként keletkezett. Csörötnek nevének írásos említése 1350-ből származik először Chyrenuk formában.

A falu régen a szőlőhegyen volt, és ott állt szép temploma. A templommal kapcsolatban különös mondát őriz a szájhagyomány. A faluban karácsonyi éjféli misére készültek. A várakozókat a pappal együtt azonban igencsak megdülöngéltette a hegy leve. Az úrfelmutatáskor azonban ijesztő, hatalmas hangok kíséretében süllyedni kezdett a templom, és eltűnt a föld alá. Azóta a templom minden hetedik év karácsonyának éjjelén felemelkedik, és közelről kísérteties, mennyei énekeket lehet hallani. 

Csörötnek címere

                                  

A falunak többszöri nekibuzdulás után nem volt temploma, csak Takács Gyula kiváló plébános atya és hittudós szervező tehetségének és buzgalmának köszönhetően tudott kiemelkedni a földből a 360 m2 alapterületű modern templom, amelyet 1986. szeptember 29-én egy római bíboros szentelt fel. A templom jellegzetessége, hogy harangjai külön toronyban kaptak helyet.

Az "Örök Ige" templom bejáratán kis réztáblákon a Biblia 72 könyvének (és levelének) címét olvashatjuk.

                                  

A bal oldali oltárkép a Hegyi Beszéd....

....a jobb oldali Szent Máté evangéliumának 5-7. fejezetét ábrázolja

A templom mellett található a mediterrán stílusjegyeket hordozó keresztelőkápolna

      

   

A keresztelőkápolna kapuján két dombormű látható. A baloldali kapuszárnyon lévő dombormű témája: Krisztus megjelenik Mária Magdolnának, a jobb oldalon lévőé: Új Jeruzsálem

a kápolna belülről elől a márvány keresztelőkút

háttérben Máriát és halott Krisztust ábrázoló szobor.

A templomhoz vezető út mentén szépen gondozott parkban Krisztus szenvedésének állomásit bemutató kerámia domborművekkel díszített stáció körút található, szimbolizált Golgota heggyel, és a Krisztus sírhelyét jelképező barlanggal.

                                 

Cserkészotthon: Az 1872-73-ban az akkori Alsó-szer és Felső-szer közé építették a község iskoláját, melyben a tanítás egészen 1970-ig nyolc osztály tanult, majd az ekkor felépült új iskolába költözött a felső tagozat, és a régi épület csak a kicsiknek adott otthont. 1997-ben az alsó tagozat is elköltözött az új épületbe. Ezt követően egy ideig üresen állt, majd a római katolikus egyház visszaigényelte és zarándokházként, cserkészotthonként működteti.

II. világháborús emlékmű

Az 1944. november 1-i bombázás tizenhárom ártatlan áldozatának emlékére állított emlékmű a település központjában a lebontott apátsági kocsma helyén kialakított körforgalom melletti zöldövezetben áll. A légitámadás a kocsmától nyugatra eső részt, az un. Felső-szert érte. Erre a viszonylag kis helyre nyolc bombát dobtak le az angolszász pilóták, talán elrettentésként, vagy csak eltévesztették a célt, és a híd helyett a lakóházak estek áldozatul.

Nepomuki Szent János szobor, melyet a felírat tanúsága szerint 1780-ban állíttatott a szentgotthárdi apátság. A szobor a település, de talán környék egyik legrégebbi köztéri műemléke.

Bekes malom
A malmot az 1813-as nagy árvizet követően a szentgotthárdi ciszter apátság építtette azon okból, mert elődjét, mely közvetlenül a Rába folyó partján ált az áradás elpusztította.

Az épület falában lévő latin feliratú tábla tanúsága szerint: Kasche Miklós apát, Prindlmayer András perjel és jószágkormányzó idején Schuller József műszaki vezetésével az új malmot.

A csörötneki malmot az apátság idővel eladta, és a XIX. században mint magánmalom üzemelt. A XX. sz. fordulóján az akkori tulajdonos Bekes Jenő, akinek fia Bekes József villamos mérnök volt, a malomipari gépek hajtására nem közvetlenül a víz erejét használta fel, hanem a vízzel hajtott turbinákkal villamos áramot termelt, melynek segítségével villanymotorok hajtották a malomköveket. A keletkező „felesleges” áramot pedig eladta.

Bekes Villa 

A Bekes családtól történt államosítását követően többek között rendőrségi funkciókat is betöltött, míg 1975-ben a község óvodája kapott benne helyet.

A csörötneki tűzoltóegylet 1888. december 5-én alakult