Magyarlak

Magyarlak, ez a Szentgotthárdtól keletre, a Rába völgyében fekvő település mai formáját 1935-ben nyerte két szomszédos kisközség, Magyarlak és Háromház összevonásával. Mind Magyarlak, mind Háromház eredete a középkorba nyúlik vissza. Magyarlakról az írott források első ízben 1354-ben tesznek említést, míg Háromház nevével először 1528-ban találkozhatunk. Magyarlakot első említésekor, 1354-ben "Lak"- nak nevezték. Általában így szerepel a későbbi iratokban is.

A kettéhasított pajzs szimbolizálja, hogy a mai Magyarlak község két egykori falu, Magyarlak és Háromház egyesülésével jött létre. A pajzs jobb felén ábrázolt három stilizált 20. század eleji parasztház beszélő címerként Háromház községet jelképezi. A pajzs bal oldalán megfestett cisztercita szerzetes azt szimbolizálja, hogy Magyarlak községet a szerzetesrend alapította, az a cisztercita birtok egykori majorjából alakult ki. Az ezüst kettőskereszt jelzi azt a hagyományt, hogy a korabeli majorok közül itt mindig magyar lakosság élt. Az aranyszínű patkó arra, a falu lakóinak hősiességét tanúsító legendára utal, melyet Polák Ignác kethelyi plébános leírása alapján Pesthy Frigyes 1864-ben kiadott helység-névtárában olvashatunk. Eszerint Magyarlak lakói a kuruc világban magukat megvédelmezték, és hogy az ellenséget tévútra vezessék, lovaikat viszáról, azaz fordítva patkolták meg.

Szent Kereszt felmagasztalása templomot 1960. október 16-án szentelték fel

                                 

művelődési ház órája

stáció Szőlőhegyi kápolnához vezető úton

Szőlőhegy 

Szőlőhegyi kápolna és Orbán szobor. A szobrot Mesics Imre helyi fafaragó készítette és 2009.május 24-én szentelték fel.

szőlőhegyi pihenő

                                  

útban a faluba a Szőlőhegyről