A Vas megyei Daraboshegy
hazánk legkisebb községei közé tartozik
Nevének előtagja a Nádasdy
famíliából a 14. században kiágazó Darabos családra utal, akik a középkorban birtokolták a falut. A
család legjelesebb tagja Nádasdi
Darabos György, aki 1449-től 20 éven át a szentgotthárdi cisztercita
monostor jelentős tevékenységű apátja volt.
 |
| Daraboshegy címerében kőkeretes nyitott kapuval ellátott, kétlőrésese, ötormójú ezüstbástya lebeg. |
 |
| A község közepén, középkori falurészen áll az Y ágú
tölgyfából készült, fazsindelyes harangláb. Törzsén az 1866. vésett évszám
olvasható. A műemlék harangláb egy 50 kg-os harangot tart, amelyet felirata
szerint Martin Felt mester öntött, Grácban 1749-ben. A kis harang 1982-ben
megrepedt. 1987-ben hasonló méretű új harangot öntett a Római Katolikus
Egyházközség Gombos Lajos őrbottyáni mesterrel, amelyet dr. Konkoly István
megyéspüspök szentelt fel augusztus 20-án, Szent István király tiszteletére. |
 |
| 2007. szeptember 23-án adták át a község szoborparkját. A parkban elhegyezett szobrok a 2006 és 2007 évi körmendi szobrászszimpózium alkotásai. A művek többségét a községben élő Elisabeth Ledesberger-Lehoczky készítette. |
 |
| A falu központi parkjában helyezték el a II. Rákóczi Ferenc emlékművet melyet szintén Elisabeth Ledesberger-Lehoczky készített 2003-ban. A Rákóczi szabadságharc egyik eseménye sem köthető a faluhoz, az emlékmű csupán Rákóczi Ferenc iránti tisztelet megnyilvánulása. |
 |
| Táblás fa az 1948-49-es szabadságharc tiszteletére |
 |
| 1994-ben építették a templomot a falu közepén, az "iskola"
mellett. A Vincze Csaba szombathelyi építészmérnök által tervezett istenházát
dr. Márfi Gyula veszprémi érsek szentelte fel augusztus 20-án Isten imádására, Szűz
Mária Magyarok Nagyasszonya és Szent István király védőszentek tiszteletére. |
 |
| régi kút a falu fő utcáján |
 |
| buszmegálló |
 |
| Virágtartó a falu címerével |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése