Szentkozmadombja

Az írott források szerint Szent Kozma és Damján orvos-ikerpárról kapta eredeti nevét, ez változott Szentkozmadombja elnevezésre.

Egyes kutatók szerint már 1199-ben említik. 1334-ben "in villam Cosme et Damiani martirum" írnak róla az oklevelek, utalván Szent Kozma és Domján tiszteletére emelt templomra, mely a falu névadója. 1408-ban már "Zentkcozmadamyan", s ez módosul úgy, hogy a "-damyan"-ból "dombja" lesz.1786-ban "Kozmadombja", 1877-ben pedig "Szent-Kozmadombja" néven említik. Az oklevelek egy része a 15-16. században "Tharnaki Kozmadamjan" formában is előfordul, utalva a közeli Tárnok településre.

Szent Kozma és Szent Domján Zala megyében népszerű szentek, több templom viseli nevüket.

A település neve alkalmas a beszélő címer alkalmazására, s a két szent élete méltóvá teszi őket, hogy Szentkozmadombja címerén szerepeljenek.

A Közel-Keletről származó orvos testvérpár (ikrek) vértanúhalált halt, fizetség nélkül gyógyítottak embert és állatot egyaránt. Ábrázolásuk fellelhető a magyar korona 11. századi zománcképein is. Urológiai kémcsővel, illetve kenőcsös tégellyel vagy mozsárral ábrázolják őket. A címervázlatokon még fellelhető a domb, ami utal a természetes környezetre, illetve a névértés dombjára is. A zöld pajzstalpon megjelenő ezüstpólyák a település természetes vizeire utalnak, a patakot jelenítik meg a heraldika eszközeivel.

eg

egy régi ház a falu központjában

 

harangláb

 buszmegálló, tűzoltószertár a haranglábbal

 buszmegálló

 játszótér

faluház

közösségi kemence

 a készülő vár

 Dervarics kastély

Az  uradalmi kastélyt Dervalics (Dervarics) János és felesége Tivolt Vilma építtette 1888-ban. Dervalics János egy lovardát üzemeltetett a kastély területén. A házaspár halála után a kastély állami. Dervalics János egy lovaldát üzemltetett a kastély területén, 100 ló jelentette az állományát, 30 angol félvér anyakancát tartott, hátas és hintós lovakat tenyésztett, melyeket katonai célokra képeztek ki. A 3 éves csikókat katonai telepek vásárolták meg, kivételes esetekben méneket is adtak el az államnak. A házaspár halála után a kastély állami tulajdonba került, előszőr iskolaként, utánna nyomdaként üzemelt. Ezután nekikezdtek az épület felújításának, aminek keretében a villany ideiglenesen be lett kötve, a helyiségek ki lettek takarítva, de mindez a terv abbamaradt, mert az épületgépészeti munkák, a burkolás és a víz bevezetése mind komoly összegeket igényel, ezért a kastéllyal már évek óta nem történik semmi. A kastélynak bolthajlásos pincerendszere van, a falak nedvesek

Tiszta szívvel

Szülővárosomban épp a születésnapomon helyezték el a volt ferences kolostor - ma Kodály Intézet - helyreállított vizesárkában Szervátiusz Tibor Kossuth-díjas szobrászművész alkotását, ennél szebb ajándékot nem is kaphattam köztérképesként. Az alkotás hivatalos átadására 2016. május 5-én került sor. Az ünnepségen részt vett Szervátiusz Tibor művészúr is. A szobrot Szemereyné Pataki Klaudia polgármester és dr. Hoppál Péter az EMMI kultúráért felelős államtitkára leplezték le. Az ünnepség színvonalát emelte a Kecskeméti Cantus Nobilis kórus fellépése, és a kórus egyik tagjának szavalata.
A márványoszlopra helyezett mészkő talapzaton álló alkotás Bartók Bélát és Kodály Zoltánt ábrázolja.
A két művész Gruber Henrikné Schlesinger Emma otthonában ismerkedett meg egymással 1905. március 18-án. "A nagy műveltségű asszony előbb Dohnányinak, majd Bartóknak, végül Kodálynak volt tanítványa. Ő ismerte fel, hogy a két egymásnak rendelt ifjú tehetség visszahúzódó, zárkózott természete miatt magától talán soha nem közeledne egymáshoz.
Kettejük szövetsége a népdalkutatás jegyében jött létre, és vált a kölcsönös tiszteleten alapuló, versengésmentes művészbarátság példaképévé."
Kodály és Bartók életük nagy részét szentelték a magyar népzene kutatására. Mindketten felismerték, hogy csak a nép ajkáról ismerhető meg igazán a magyar népzene. Kodály Zoltán 70 éves koráig járta a falvakat és rögzített több mint ötezer dallamot.
"A karcsú testük 
Gúnyában nem járhat, 
Csak járhat az lombok közt;
A lábuk nem lép
Tűzhely hamujába,
Csak a puha avarba;
A szájuk többé
Nem iszik pohárból,
Csak tiszta forrásból."
Idézet Bartók Béla Cantata Profana művéből

Források:
kecskemet.hu
bacstudastar.hu
hiros.hu

Kerkaújfalu

Csesztreg- Kerkaújfalu az ország egyik törpefaluja. Zala megyében, a Göcsej, Hetés, és az Őrség hármas érintésében található. A 29 főből álló barátságos ember által lakott apró falu valóban csendes, hiszen átmenő forgalom nincs, lévén, hogy a közút a település mellett halad el, a Kerka folyón túl

1942-ben hozzácsatolták Csesztreghez.

Kerkai Jenő jezsuita szerzetes Kerkaújfalun született 1904. november 9-én. A szobor eredetileg 1985-ben Szegeden a Püspöki Hivatalban került felállításra, majd a Jezsuitáknak átadták, így került jelenlegi helyére. A szobrot Kalmár Márton készítette 1996-ban.

Húsvétra készül a település

Felsőszenterzsébet

Felsőszenterzsébet a Kerka és Lendva között fekvő dombságon található, Zala megye legkisebb települése. Közúton Alsószenterzsébet irányából érhető el. A kis falut 1334-ben említik először Scentelsebethként, 1375-ben Zenthelsebeth 1501-ben Felsewzenthersebeth. Nevében egykori temploma védőszentjének, Szent Erzsébetnek neve búvik meg. A sokáig csak nehezen, földúton is megközelíthető település eredetileg szeres beépülésű volt. Az építkezések anyaga fa volt, a néprajzilag értékesebb épületek, tárgyak egy része ma a Göcseji Falumúzeumban látható.

Faluház

háttérben az 1983-ban épített fa harangláb

Felújított festett házak is találhatók a településen

Makovecz Imre által tervezett Bagoly-ház

A Bagoly-ház udvarában a Ramocsáról áthozott régi harangláb

Felújításra várva

Busz hétvégén egyáltalán nem jár

Búcsú a falutól