Magyarföld

Magyarföld az alig 40 főt számláló település az Őrség-Hetés találkozásánál található. A középkorban ismert és jelentős hely volt. A települést a szájhagyomány szerint vendek, szlovénok, svábok és tótok alapították a XIV. században.
Levéltári források a falut először 1231-ben említik Arácspokoz néven. 1432-ben Dobra, majd Dobra Földy, Dobrafölde néven szerepel, de találkozhatunk Dobronfölde elnevezéssel is. 1898-ban azonban már Magyarföldként szerepel. Az elnevezések eredete bizonytalan. A "dobra" esetleg a "jó" jelentésű szláv szó átvétele.
Más kutatások szerint a név arra utal, hogy a falu a vasdobrai (ma Neuhaus am Klasenbach, Burgenlandban) várhoz tartozott. A néphit viszont úgy tartja, hogy a falut "dobra verték", vagyis egyszer eladták, innen származik a neve.

A Millenium tiszteletére és emlékére 2000. augusztus 12-én szentelték fel a település új haranglábját.

A templom építésének Rátóti Zoltán polgármester – a Nemzeti Színház színművésze – kezdeményezésére láttak neki Mújdricza Péter építész tervei alapján

A Pajta. "Lélekpajta, Lelkespajta. Nincs tulajdonosa, építésze, a falu lakossága felújította 2007-ben színpad, ülőalkalmatosság került bele.

Kerkáskápolna

Kerkáskápolna az Őrség történeti - néprajzi tájegység egyik települése. A Kerka kiszélesedő völgyében fekszik, ezért területe a többi őrségi településtől eltérően nagyrészt sík, illetve északi irányban enyhén emelkedő. A község az őri szervezet fennállása idején (11-14. század) a Kerka-őrök faluja volt. 1428-ban Alkarika (Alkaryka) más néven Kápolnásfalu-ként (Kapolnasfalw) említik. A falu a 16. század végén Őriszentpéter mellett az Őrség legnépesebb települése volt, ma már alig több mint 100 fő lakosa van. A török időkben a falutól északra lévő területen kisebb erődítmény állhatott. Ennek nyomai ma már nem látszanak, csupán a Várdomb dűlőnév utal létezésére.

Első okleveles említése 1428-ból származik. Már ekkor is állt benne egy kápolna, nevét innen kaphatta (Kerkás-Kápolna). 

Egy helybéli monda szerint Ferenc Jóska császár a feleségével Erzsébet királynéval itt járt egy alkalommal egy őszi nagy vadászaton. A helyet, ahol állítólag Erzsébet királyné ebédelt, a helyiek sokáig becsben tartották és egy gyönyörű ligetet is ültettek oda.

Sylvester János Református Imaház és Vendégház

Avas Dániel egy helybéli gazdálkodó volt a 20. század elején. Kápolnát építtetett a saját kertjébe, ami a szájhagyomány szerint egy kocsmai beszélgetésnek köszönhette a létét.

Valaki a szemére vetette a jómódú gazdának, hogy minek dolgozik annyit, hiszen a végén az ő sírját is csak lepisilik a kutyák.

„Márpedig nem így lesz!” - mondta Avas Dániel, és megépíttette a kápolnaszerű síremléket magának. Gyermeke nem lévén, később a Református Egyházközségre hagyományozta minden vagyonát.

 

Kercaszomor

Kercaszomor a történeti Őrséghez tartozó Kerca és Szomoróc egyesítésével jött létre 1942-ben. Kerca először egy 1208-as oklevélben szerepel, mint "villa speculatorum Kurcite" azaz Kurcite, az őrök faluja. Szomoróc nevét a lakosok szájhagyománya szerint a honfoglalás alatti harcokban, a község határásban hősi halált halt Zomor vezérről kapta. Úgy tartják, hogy Zomor ezredes Szomorócon van eltemetve a Szabó-hegyen.
Kercaszomor a legbátrabb falu. E címet a 2008. évi LXIV. törvény alapján viseli. Mindkét falu lakói az első királyaink által az országhatár védelmével megbízott őrök utódai. Ezt a hagyományt még a XX. században is őrizték. 1919. augusztus 12-én a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai megszállták a mai Kercaszomor nyugati részét. Egy évvel később a helyi lakosság elűzte a betolakodókat.  A megszállók azonban erősítést kaptak, a felkelésben részt vevő szomoróciak egy részét bebörtönözték, mások elmenekültek. A Határmegállapító Bizottság azonban úgy döntött, hogy Szomoróc 1922.február 9. nappal ismét Magyarországhoz tartozzon. A település e bátor tettét az Országgyűlés a 2008. LXIV. törvénybe iktatta:
                    „Communitas Fortissima” - Kercaszomor a legbátrabb faluról

Az Országgyűlés fejet hajt Kercaszomor lakóinak, a falujuk Magyarországhoz tartozása érdekében indított, 1920-as fegyveres felkelésben tanúsított bátor magatartása előtt, ezért az alábbi törvényt alkotja:

1. § Az Országgyűlés Kercaszomor védőinek tántoríthatatlan bátorságát - örök emlékezetül - törvénybe iktatja.

2. § Az Országgyűlés Kercaszomor községnek a „Legbátrabb falu” („Communitas Fortissima”) címet adományozza.

3. § Kercaszomor község címere a „Communitas Fortissima” jelszóval egészül ki. 

A település a régi pecsétek szimbólumainak felhasználásával készítette el új címerét. A szőlő motívum „Szomoróc” falu korábbi nevére, „Őrségszőlősre”, a nyílvessző és a fokos az őrvidék „vérrel adózó” lakosságára utal. A mezőgazdaságot a keresztbetett kasza és villa testesíti meg, a csillagok és a hold pedig a kereszténységet és az újjászületést szimbolizálják.

Az 1208-as oklevélben említés történik a Szent Vencelről elnevezett kőtemplomról is, amely az „Őrök Földje” és a felsőlendvai uradalom, azaz a mai Kercaszomor és Szerdahely határán állt. Az Árpád-kori templomot a tatárjárás idején feldúlták. Később újjáépül, és a reformáció Őrségben való elterjedésével, 1550-től református templom lesz. Az ellenreformáció idején a gyülekezeti élet teljesen megszűnik benne. 1788-tól 1790-ig új templomot építenek a falu közepén álló telekre, melyet a Batthyányiaktól kapott a gyülekezet. Az építkezéshez az Árpád-kori templom teljes anyagát felhasználják (a hagyomány szerint a régi templomot 72 óra leforgása alatt a régi helyről az új helyre szállítják szekerekkel). Így épült fel a ma is álló templom, amely ma felújított formában tekinthető meg.

a tábla mögött álló ház

A Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus templom 1834-ben készült el.

Faluház

Milleniumi kopjafa

Előtérben Szervátiusz István "Életfa" emlékmű látható (2002.08.11-i avatás), háttérben emléksökfák.

A veleméri Sindümúzeum egy százéves tetőcserépen őrzi az őrségiek elképzelését az égig érő fáról. Veleméri sindü (tetőcserép) az ősvallás istenével azonosított égigérő fa rajzát öntötte a művész szoborba.

Kapornaky Gyula költő egykori lakóháza, volt Tanácsháza, jelenleg Közösségi Ház

Kapornaky Gyula költő egykori lakóháza, volt Tanácsháza, jelenleg Közösségi Ház

Sökfák