Kerkakutas

A település a középkorban a Bánffyak birtoka volt, azonban írásos emlék először csak a 14. században említi. 1322-ben a Kuthos, majd Hetkutus alakban írva, azaz Hétkutas néven említik a források, amelynek eredete, hogy hét falut fogott össze. 1779-ben került nevébe a környék folyóvizére, a Kerkára utaló előtag. A falu mindig fontos egyházi szerepet töltött be. 1778-ban épült temploma torony nélküli fatemplom volt, Szent István király tiszteletére szentelve. 1800-ban a hívők összefogásával és áldozatkészségéből új templom építésébe kezdtek, tornya azonban csak harminc év múlva készült el. 1934-ben átalakították a templom tornyát és 1945-ben lelkészlakást is emeltek.

Magyarország legnagyobb szilfája 510 cm törzskörmérettel a közeli erdőben található. 

A település címerében az 1800-as évek elején épült templom látható , jobbról-balról egy-egy kút utal arra, hogy a település első említése Hetkutus (Hétkutas). A település címerét 2007. október 20-án ünnepélyes keretek között avatták.

Szent István király templom

Világháborús emlékmű

Tűzoltó szertár és buszmegálló

Önkormányzat épülete

Millenium emlékpark

Cupi patak

Nemesnép

A 13. században több okleveles forrás is már nemesnépi nemeseket említ.1407-ben konkrét okleveles forrás említi, hogy kiszolgált királyi katonákat telepítettek itt le, akik szintén nemességet kaptak. 1513-ban 16 egytelkes nemest sorol fel az adólajstrom, megjegyezve, hogy a falunak csak az egyik fele dikáltatott. A falu említése ekkor: Nemesnepfalua. Gyakran említik a települést Alsó- és Felső-Nemesnép faluként is.

 A település lakossága a 19-20. század fordulóján meghaladta az ötszáz főt. A trianoni határ és a az 50-es években történt, módos gazdákat érintő kitelepítések oda hatottak, hogy a lakosságszám mára 147 főre csökkent. A település jellegzetessége, hogy a mai napig nagyon sok szépen helyreállított kisnemesi lakóház és porta áll, a házakat alig veszik körül kerítések, és a szépen gondozott területeken kellemes sétákat lehet tenni.

A község legfőbb nevezetessége az 1793-ban épített fazsindelyes szoknyás (református) harangláb, mely 1937. óta országos műemlékként van nyilvántartva. A harangláb Nyugat-Magyarország legnagyobb és talán legszebb ilyen jellegű műemléke.

A harangláb történetét tartalmazó tájékoztató tábla magyar és német nyelven 1991-ben készült

Valamikor boltként üzemelt, majd büfé. A büfé - átköltözött hátra a boltív mögé - az épület utcai frontja így üresen áll rajta a  háború hőseinek emléktáblájával.

I-II. világháborús emlékmű

Római katolikus kápolna 1953-ban épült.
                         

Litopunkturás (földgyógyító) kő
A Muránia térség energiáramlását jótékonyan befolyásoló (Magyarországon 5, Szlovéniában pedig 12) kő hivatott a Földet gyógyítani oly módon, mint az emberi szervezetre gyakorol jótékony hatást az akupunktúra.

A litopunkturás köveket 2007 tavaszán egy nemzetközi szobrásztáborban szlovén művészek faragták. A közelben még Gosztolán, Szécsiszigeten, Tornyiszentmiklóson és Lentiben található litupunkturás kő.

                                 

A településen több régi épületet is felújítottak.

Lendvajakabfa

A magyar-szlovén határtól pár száz métere húzódó kis falut Lentitől észak-nyugatra, mintegy 12 kilométerre találjuk .A középkorban 1345-ben, majd 1360-ban említett Jacobfia Janusfolua, illetve Fényesfelde néven volt ismert. 1627 után kapta a Jakabfa nevet, majd az 1908-as község névrendezés alkalmával a Lendva előnevet tették.

A címer közepén látható kicsinyített pajzs kék mezőben, barna ruhában, feje körül glóriával, barna színű imazsámolyon térdepelő Szent Jakab apostolt ábrázolja. A szentet három fehér mezőben 10 db, nyolcágú aranyszínű csillag veszi körül. A címer jobb alsó mezejében zöld alapon sötét színnel három fenyőfa látható. A bal oldali alsó vörös színű mezőben ezüstszínű vértbe öltözött kar markában három ezüstszínű nyílvesszőt tart. A címerpajzs feletti sisak koronájából foszladék emelkedik ki és hajlik két oldalra alá; jobbról vörös, sárga, balról arany és kék színben. A pajzs alatt lebegő aranyszalagon fekete színű "Lendvajakabfa" felirat.

A település haranglábját 1890-ben építették a falán elhelyezett tábla szerint. Ma már a haranglábbal egybeépített épületben van a polgármesteri hivatal.

                                

Szent Jakab szobra a pihenőparkban a temető felé vezető úton. Németh Dezső népi iparművész készítette.

                             

világháborús emlékmű

                                  

A pihenőparkban lévő kemencét 2014. június 21-én adták át. 

faluszéli kereszt

emlékkereszt a falu központjában

                                  

buszmegálló

Csipkerózsika álmát alvó kódisállásos ház. Vajon lesz-e aki megmenti a pusztulástól. A faluban természetesen vannak jó állapotú házak is, ám sok még gazdára vár.

                               

Baglad

A település Zala megyében Lentitől 8 km-re fekszik.

Az első a településsel egyeztethető említés 1715-ből való, a Baglad név 1773 óta használatos. A 19. század során egy aprófalu jött itt létre, mely Alsólendva vonzáskörzetébe tartozott. A trianoni békeszerződés után azonban a központ Jugoszláviába került, a falu azonban Magyarországon maradt. Lakóinak száma 1935-ben még 271 fő volt, ám a két ország rossz viszonya miatt a település hátrányos helyzetűvé vált, lakosságszáma nagyban lecsökkent, így mára egy elöregedett aprófalu vált Bagladból. a 2015. január 01-i statisztika szerint már csak 38 lakosa van.

1865 táján épült faharangláb

Buszmegálló a település központjában

                                 

Település központja