Tiszacsécse

 Milyen boldog vagyok én, hogy itt születhettem, hogy én innen vittem magammal a nyelvet, az érzéseket s talán az erőt az egész magyarság öntudata elé.
(részlet Móricz Zsigmond 1929-es Tiszacsécsei beszédéből)

 A falut valamikor a XIII.században a Kölcsey család alapította, ám ezt a települést a XVII. században egy árvíz elpusztította és a lakók ekkor költöztek a jelenlegi helyre.

Leghíresebb szülöttjének Móricz Zsigmond ősei már 1780-ban a faluban éltek. Móricz szüleinek három háza volt a településen, az amiben az író született ma már nem áll. Valószínű édesapja építette a ma már Móricz Emlékháznak nevezett épületet, melyben Móricz Zsigmond hat éves koráig élt.

Református templomot valamikor 1822 körül építették, a templom ajtó azonban az 1600-as évek elejéről származik. Abban az időben a község még a milotai temetőhöz közeli részen volt. Az 1600-as évek közepén épült egy fatemplom, amikor azonban a települést elvitte az árvíz a lakók az átköltözés során hozták magukkal a templomajtót is. Az ajtó zárja még az eredeti zár!

A Móricz emlékházban megmondják kinél kell kérni a templom kulcsát, az emlékház ajtaján pedig van telefonos elérhetőség, a szomszédban lakik aki kinyitja.

Emléktábla felirata: Az árvízszint magassága a Tisza medrében 1998. november 06-án

Emléktábla felirata: Itt tartották keresztvíz alá Móricz Zsigmondot Tiszacsécse nagy szülöttjét

Móricz Zsigmond emlékház

Az emlékház udvarán található Móricz Zsigmond egész alakos bronzszobra

 (Varga Imre alkotása 1979.06)

Tábla (tévesen) Móricz Zsigmond szülőházaként jelöli az épületet.

A bölcső mely biztosan Móricz Zsigmondot ringatta, a többi berendezési tárgy a család felajánlása.

A templom mellett alakították ki a Móricz parkot, kellemes sétát lehet tenni, közben  meghallgatni egy-egy neves előadóművész előadását, vagy csak a kihelyezett táblán elolvasni. A hangfelvétel bekapcsolását kérni kell attól aki kinyitja a templomot.

érdemes betérni a Móricz Emlékház közelében található

 

Milota

 A település már a honfoglalás idején lakott lehetett, erre utal az úgynevezett Mélota-monda (feltehetően a falu neve is innen ered).

z Etelközből megindult magyarok útjukba ejtették Halocsot, melynek ura gazdagon megvendégelte őket. Kezesül, Tuszol leányát Mélótát is a magyarokra bízta, akinek jegyese Borzsova várának ura, Zengor volt. őseink a Kárpátokon átjutva a kezeseket visszaküldték, de időközben Álmos unokája, Béla halálosan beleszeretett Mélótába. A visszatért leányt Zengor nőül vette és Borzsova várába vitte. Béla búslakodott Mélota után és a harcok szünetében kísérőivel a Latorca völgyében kalandozott. Ekkor Zengor fogságába esett. Mélóta otthonában felismerte Bélát, aki bár elszökhetett volna, mégis visszamaradt. Árpád hírét vette Béla esetének és sietve indult, hogy kiszabadítsa. A várat ostromolja, s ekkor Zengor a feleségét kiszökteti a várból, hogy az ostromlók kezébe ne jusson. Rejtekhelye a mai Milota helyén volt. Mikor az asszony értesül, hogy a külső vár már elesett, az ismert rejtekúton visszamegy a várba, hogy Bélát megmentse. Páncélba öltözve a védők közé vegyül. Már a belső várat szorongatják a magyarok, amikor Béla a tornyot felgyújtva kardra kap és megrohanja a várudvaron lévő szláv harcosokat. Véletlenül a páncélba öltözött Mélótával kerül szembe, leszúrja őt, s csak azután ismeri fel, hogy azt ölte meg, akit életénél is jobban szeretett. Bánatában kardjába dől és elemészti magát." 

A falu híres a diótermesztéséről, a XIX. században még az angol tőzsdén is jegyezték a papírhéjú milotai diót. 

Református templom 1793-ban készült el. Eredetileg fa harangláb volt, jelenlegi tornya 1827-ben épült.

Gulág emlékmű (Balog Géza alkotása, átadták 2017.06) 1944 novemberében a megszálló szovjet hatalom Milota, Tiszabecs és Uszka községek teljes férfi lakosságát elhurcolta.  E három településen szovjet közigazgatást vezetett be azzal a céllal, hogy azokat a Szovjetunióhoz csatolja. Tollas Tibor főhadnagy motorkerékpárral egy éjszakán át hajtott fel Budapestre, ahol jelentést tett erről a Honvédelmi Minisztériumban.  A magyar kormány a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz fordult segítségért, és így maradhatott e három falu Magyarország része.

Árvízi emlékmű (Schmidt Sándor alkotása 2010) háttérben a református lelkészi hivatal a templom kulcsát itt lehet elkérni, vagy Vörösmarty u.34 sz. háznál) A parókia 1890-ben épült.

Református rendezvényház

önkormányzat

Tájház

"Diószobor"

Érdemes megkóstolni a helyi ásványvizet, érdekes módon a boltban a legalsó polcon találtam meg.