2017. november 19., vasárnap

Igazságügyi Palota

A 19. század közepétől folyamatosan napirenden volt a Magyar Királyi Kúriának (legfelsőbb bíróságnak) új épületben való elhelyezése. A másodfokú bírósági szerepet betöltő Budapesti Királyi Ítélőtábla épületével is gondok akadtak, így merült fel, hogy a két bíróságot egy épületben helyezzék el. Az épület tervezésével Hauszmann Alajost bízták meg. Az épületet az 1896-as milleniumi ünnepségsorozat keretében, annak megnyitásaként adták át. Az épület déli szárnyában a Magyar Királyi Kúria, az északi szárnyban a Budapesti Királyi Ítélőtábla, míg a magasföldszinten a Királyi Főügyészség és a Koronaügyész Hivatala kapott helyet és ebben az épületben működött 1948-ig.
Ezt követően 1955-ig a Magyar Dolgozók Pártja Munkásmozgalmi Intézete volt az épületben.
1957-től az épületet két részre osztották. A déli épületszárnyban 1989-ig az MSZMP Párttörténeti Intézete, 1989-1998 között a Magyar Szocialista Párt Politikatörténeti Intézete, majd 1998-tól a Politikatörténeti Intézet került elhelyezésre.
Az északi épületrész (az aulával) 1953-57 között Magyar és Nemzetközi Munkásmozgalom Történetei Múzeuma, 1957-73 között Magyar Nemzeti Galéria, majd 1973-tól Néprajzi Múzeum kiállításainak ad helyet.
Az 1866/2015. (XII.2.) Kormány határozat értelmében a Néprajzi Múzeum új épülete a Liget Budapest projekt részeként a városligeti Ötvenhatosok terén épül fel 2019-ben. A Néprajzi Múzeum 2017. november 30-án bezár, az épület rekonstrukcióját követően a Kúria visszaköltözik és itt kap helyet a Legfőbb Ügyészség is.

Az épület lábazatai gránitkőből, a falak sóskúti, az oszlopok és egyéb részletek erdélyi, ó-nádasdi kőből készültek.

A bírósági tárgyalás- szoborkompozíció Zala György alkotása




 A II. előcsarnokban áll Köllő Miklós négy Atlant-alakja, melyek izmos vállaikkal a boltozat íveit támasztják.




 Az épület központja és legnagyobb helyisége az aula. A falak, oszlopok és korlátok részben valódi, részben stukkomárványból készültek, a padozat csiszolt márványlap.













A központi helyen magas talapzaton trónszékben ült Justitia (négy méter magas, tizenkét tonna súlyú) szobra Stróbl Alajos alkotása. Napjainkban molinón látható a szobor, mivel azt 1950-ben eltávolították. Egy ideig a Károlyi-kertben, majd a Thököly úti Bíróság előtt állt. Jelenleg a Legfelsőbb Bíróság Markó utcai épület aulájában található. Megsemmisült trónusát kőtalapzat helyettesíti. 


A képen még Justitia szobor a talapzaton volt (fotó forrása: www.neprajz.hu)



A 24 méter magas aula dongaboltozatát Lotz Károly falfestménye díszíti. Justitia központi figurája mellett az Igazság és Béke, a Bűn és Megtorlás allegorikus alakja látható.













    
személyzeti lépcső















Az I. emeleti legépebb állapotban megmaradt eredetileg tárgyalótermet még a Magyar Nemzeti Galéria idejében könyvtárrá alakították.
Stukkó és csillár feltehetően eredeti.

E teremben látható még az eredeti háromszárnyas ajtó. Az erkélyről csodálatos kilátás nyílik a Kossuth térre.



Az első emeleti galéria a kúria dísztermének előcsarnoka.

Kúria díszterme az épület legnagyobb terme. Alapterülete 198 nm, magassága 12 méter. Páholyszerű karzatait a második emeletről lehet megközelíteni. A falat csiszolt márványlapok burkolják. Az erkélyek alatt fekete márványkandallók találhatók. A terem eredeti állapotában maradt fenn, csupán a berendezést, valamint Ferenc Józsefet és Erzsébet királynőt ábrázoló festményeket távolították el 1950-ben.










A második emeleten található a királyi ítélőtábla díszterme, mely 140 nm, magassága 9 méter. Ez a terem az egyetlen, mely szinte teljesen az eredeti állapotban maradt fenn, kivéve Ferenc Józsefet ábrázoló festmény hiányzik.