Lendvakecskés

 Rédics külterületén található nem önálló település. Elhagyatott házak, ipartelep valamikor működött, egyetlen család él itt.  Egy 2014. évi ingatlanhirdetés szerint:
"Villany van, a szemben levő hegyen van internet adótorony, kábel tv van. Víz nincs, illetve, alternatív megoldás van helyette. Lehet kutat fúratni, de elég magasan vagyunk (273 m), így elég költséges. És csak fúratni lehet. .....esővizet gyűjtünk a tetőről....tehát mosni, fürdeni, mosogatni, wc-t öblíteni a házon belül rendesen folyóvízzel lehet....A főzéshez és iváshoz való vizet a faluban lévő (5 km) kútról hordjuk kannákban.

Lendvadedes

Lendvadedes 38 lakosú határközség, Lentitől délnyugatra, 10 kilométerre a szlovén, magyar határ mellett fekszik. 1291-ben: Dedusfolwa, 1379-ben Dedes, Lendvadedes nevet 1898-ban vette fel.  A faluból gyönyörű kilátás nyílik a közeli horgásztóra, amelyet kerékpárút köt össze az erdőn keresztül Lentivel.
A hatalmas bükk- és tölgyes-erdőkkel övezett falu központjában áll a népi építésű harangláb.
A falu északi határában völgyzárógáttal horgásztavat hoztak létre, mely romantikus, csendes környezetben fekszik.

Rédics

Rédics Zala megye délnyugati részén található, a Hetés tájegység faluja. Adria kapujaként említett település első említése 1236-ban Radycypotaka néven történt, habár már a rómaiak idejében is lakott terület volt, itt haladt el a Borostánykő út is. Az alig 1000 fős település a hagyományokat ápolja, fafaragó táborok helyszíne. Az itt készült alkotások megtalálhatók a község több pontján is.

A címerpajzs a pajzsfőnél vágott, alatta pirossal és kékkel hasított kerek talpú pajzs, mely a település területének a trianoni béke utáni kettészakadására utal.

Rédics község meghatározó nemesi családja az Alsólendvai Bánffy család. Czakó Károly "ősi"-nek nevezi a Bánffy családnak azt a címerét, amelyen kiterjesztett szárnyú koronázott, nyelvét kiöltő fekete sas mellén arany, kerek talpú pajzs, melyben fekete bivalyfej látszik, s a pajzs felett vörös kereszt van. Ezért választotta a község a pajzs alapjául a kerek talpú változatot.

A pajzsfő zöld mezejében ezüst (fehér) nyitott szárnyú, lefelé repülő galamb, mely a településen található római katolikus templomra utal, amit a Szentlélek tiszteletére emeltek.

Jobbról vörös mezőben a Magyar Országos Levéltárban a község címeres pecsétjén található, hegyével lefelé fordított aranyeke és balra aranycsoroszlya.

Balról kék mezőben zöld halmon arany, nyitott kétszárnyú kapu - a rédicsi határátkelőt jelképezi.

A falu római katolikus templomát egy bécsi építész tervei alapján építették 1800 és 1804 között. Április 8-án, az alapkőletétel napján azóta is minden évben misét tartanak. Díszes főoltárát a Szentlélek tiszteletére emelték, a főoltárképet pedig 1823-ban festették.

Templom kapu

Brenner János mellszobra a templomban. Bővebben: http://morisbakancslista.blogspot.hu/2016/01/zsidahegy.html

 

szegények orvosa Batthány-Strattmann László hercegről készült festmény a templomban

Templomkerttben

Templomkertben

 

Plébánia 

Plébánia kertjében (gördeszkás atya születésnapjára kapta testvérétől)

Tájház

 

Utassy József költő síremléke
"Halál, hol a fullánkod,
hol a te pillangókésed?!
Csak tehetném bár, hogy kardom
összemérhetném véled!
A csillag épp így akarná,
ki Rédics fölött most följő.
Pihenj, Utassy Jóska:
az Úr kegyelméből költő."
Vári Fábián László: Az úr kegyelméből