A valamikor szászok lakta alig 200 fős település egyik látnivalója az 1824-ben épült református templom, melynek külső tatarozása épp folyamatban volt ottjártunkkor. A faluban található még egy XVIII.századi Isaák család által épített kúria, melyet fiúörökösök hiányában a Szegedy család örökölt női ágon. Művelődési házként hasznosították, jelenleg lezárt, felújítása évek óta húzódik.
A település már a XV században lakott volt, Nomen-nek hívták, majd későbbiekben Kysnomyn, Namen néven találkozhatunk az iratokban.
A legkeletibb sváb település Magyarországon. A 400 fős település közvetlenül a román határnál fekszik, neve a régi magyar Zah személynévből származik. 1314-ben már lakott település volt Zalyta néven említik az iratok, 1671-ben császári csapatok pusztították el és 1767-ig pusztaság volt, ekkor telepítettek be németeket.
Trianont követően pár hónapig Romániához tartozott, azonban volt egy zajtai ember, aki nem akarta tudomásul venni, hogy egyik napról a másikra másik országban ébred, mert valakik így döntöttek. Emlékezett, hogy látott ő egy térképet, amin a határ Zajta és a mai napig Romániához tartozó Nagypeleske között húzódott. Vitéz Gaál Lajos helyi tanítónak köszönhetően a települést július 04-én visszacsatolták Magyarországhoz.
Szent György templomot 1789-ben építették. (kulcsot Pregon Jánostól lehet kérni, azonban csak esti órákban 44/369-008, mise vasárnap 10:30)
