Kisszállás egy Bács-Kiskun vármegyei község, amely 1871-es három település - Máda, Ivánka és Kis-szállás - egyesülése után gazdag történelmi múlttal és jelentős épített örökséggel rendelkezik. A Dél-Alföldön fekvő település nevezetességei közé tartozik a Boncompagni-kastély és a helyi templom. Egykor hatalmas földesúri birtok része volt, többek között Corvin János is e terület földesura volt. Ám igazából 1846-ban történt hatalmas változás amikor Stametz Mayer János bécsi bankár tulajdonába került e terület. Építkezések kezdődtek, s "amerikai típusú" kapitalista nagybirtokká alakult át. Az utolsó tulajdonosok San Martino gróf és testvére Boncompagni hercegné volt. Ekkor már a legnagyobb magyarországi uradalmak egyike volt. Gőzmalom, jéggyár, szeszgyár, hatalmas kapacitású magtárak, híres volt a tenyészállomány. Ma csupán elképzelhetjük micsoda élet volt e területen a fennmaradt épületek láttán. 
Kisszállás címere beszélő címer. A címer hármas tagolásával és a griff által összefogott
három nyílvesszővel szimbolizálja, hogy a község három településből
alakult. A griff jelzi egyrészt, hogy a terület az avarkor óta
lakott, másrészt, hogy az Orczy család egyesítette egykor a három
települést egy birtokban, s az ő címerükben is szerepelt a griff.Az
ezüstmezőben futó vörös pólya a település Árpád-kori megültségére utal,
a zöld mezőben – mely a föld termékenységét jeleníti meg – lévő máltai
keresztek pedig II. Géza királyra emlékeztetnek, aki a Johannita
(Máltai) lovagrendet megtelepítette hazánkban, és akinek a pénze a
község határában került elő az egykorú meglétet dokumentálva. A pajzs
alakja pedig a hajdani nagy állattartásra céloz.
Stametz-Mayer-San Martino-Puthon-Boncompagni kastély (1855) jelenleg Általános Iskola. A kisszállási uradalmi iskolát 1829-ben alapította meg Orczy Lőrinc
báró, a terület birtokosa, amikor szobát biztosított az oktatás céljára.
Azóta az iskola működése folyamatos. Többször áthelyezték különböző
épületekbe. 1948-tól kapott végleges helyet a Boncompagni kastélyban. Az
iskola az akkori igazgatójáról Sallai Istvánról kapta a nevét.
Kiskastély 1913-ban épült. Az alsó szintet a személyzet, a felső szintet a vadászvendégek lakták. Jelenleg idősek szociális otthona, az emeleti rész gyermekek diákotthoni része (volt?).
Egykori uradalmi épületek
Szentlélek templom. A kastély építése idejében épült egy kis kápolna is, amelyet az 1970-es
években kibővítettek, és megépült a félkör formájú római katolikus
templom. Ez formájában eltérő volt a hagyományos katolikus templomoktól.
Érdekessége, hogy nincs tornya.
Az egykori gőzmalom. A településen 1850-es évek közepétől működött a környék egyetlen gőzmalma. A megyében akkoriban csupán három gőzmalom volt. 1946-ig működött.
Uradalmi kút a központi parkban
A magyar forradalmak emlékszobra (Párkányi Raab Péter 1998)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése