Szakonyfalu

A falu a 17. század közepéig más területen helyezkedett el. Jóval délebbre volt található, s belenyúlt a mai Apátistvánfalva és Kétvölgy területére. Az 1664-es szentgotthárdi csata idején a török sereg itt a Rába mellett foglalt hídfőállást, előzőleg a falut felégették, a lakosság elmenekült. A csata után visszatértek és az egykori hídfőnél építették fel újra falujukat.

Szakonyfalu községet sokáig az ország legnyugatibb pontjaként tartották számon, bár ránézve a térképre kiderül, hogy sohasem volt az. Mivel a határsáv megnyitása előtt (1990.) a ténylegesen legnyugatibb községet, Felsőszölnököt nehezen lehetett megközelíteni, a Magyar Természetbarát Szövetség az ún. „nyugati pontot” a szakonyfalui erdészház közelében jelölte meg.

Szakonyfalu címere :kerek talpú pajzs kék mezejében Sarlós Boldogasszony palástos, fityulás alakja lebeg ezüstszínezetben, aranyglóriával. Mária jobbjában aranysarló látható, bal karjával aranyló búzakévét szorít.

 A templomot 1922-ben emelték az Amerikába szakadt szakonyfalusiak áldozatkézségéből. Oltárát Sarlósboldogasszony képe díszíti. 

II. világháborús emlékmű

buszmegálló

Fénykereszt 2011. szeptember 24-én szentelték fel, ez volt akkor a 19. az országban.