Jánoshalma Baja és Kiskunhalas között fekszik, lakossága nagyjából nyolcezer fő. Földrajzilag és kulturálisan a Felső-Bácska és a Kiskunság találkozásánál helyezkedik el, gazdaságát történelmileg a szőlő- és gyümölcstermesztés határozza meg.
A várossal való első találkozásunk a véletlennek és a tömegközlekedésnek volt köszönhető. Az Alföldi Kéktúra egyik szakaszának teljesítése közben, egy átszállás miatti várakozás során jutottunk el ide először. A szűkös időkeret miatt ekkor még csak felületes képet kaptunk a településről, de a látottak alapján egyértelművé vált, hogy érdemes lesz később egy hosszabb, kifejezetten idevezető látogatást is tervezni.
A második alkalommal már célzottan, a város alaposabb megismerésének szándékával érkeztünk. Jánoshalma központja rendezett és jól bejárható. A településmag arculatát a jellegzetes, régi épületek határozzák meg, amelyek építészeti stílusa hűen tükrözi a térség múltját és polgárosodását.
A városközponti park tágas, gondozott zöldfelület, amely alkalmas a pihenésre. Bár a templom előtti óriási fa az azon telelő baglyokról, nyári látogatásunk alkalmával értelemszerűen nem találkoztunk velük. A Dózsa György u. végén található az un. Felső-Bácskai Műmalom, mely középkori olasz várkastélyokra emlékeztet, s állítólag Közép-Európa legszebb malma. 1907-ben építették és azóta is az eredeti berendezésekkel őrlik a lisztet. A II.világháború előtt kiegészítették egy kétkádas nyilvános gőzfürdővel. (műmalom mivel hengerek végzik az őrlést és nem malomkő, vagy ahhoz hasonló eszköz) Plébánia épülete a templom mellettKligl Sándor készítette a plébánia falán elhelyezett 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója-emléktáblát.
egykori Honvéd kaszinó, napjainkban Művelődési Központ Művelődési házzal szembeni épületnél ötletes megoldás Sgrafitto Angyalföldi Szabó Zoltán alkotása 1978-ból környékre jellemző egykori polgári ház Városháza
Óvoda Óvoda előtt Halas fiú Szabó Gábor alkotása 1970-ből. Szentháromság oszlop (1877) Sétálóutca végén épp egy rendezvénysátor volt felállítva Szent István-szobor (Kligl Sándor 2017.11.06)
Szent Anna templom (1788) előtti kovácsoltvas keresztet Garay Béla 1826-ban készítette
egykori Honvéd kaszinó, napjainkban Művelődési Központ Művelődési házzal szembeni épületnél ötletes megoldás Sgrafitto Angyalföldi Szabó Zoltán alkotása 1978-ból környékre jellemző egykori polgári ház Városháza
Sétáló utca a központban, mellette kellemes árnyas park található tavacskával, szobrokkal. A templom előtt található az un. Bagolyfa mely arról kapta a nevét, hogy téli időszakban a nappali órákban baglyok alszanak a fán. A templom előtt található még Fehér holló c alkotást Stremeny Géza készítette (2011.06.24), az oszlop tövében szökőkút lenne...
utcakép...a fotó jobb oldalán az egykori uradalmi kocsma épületeÓvoda Óvoda előtt Halas fiú Szabó Gábor alkotása 1970-ből. Szentháromság oszlop (1877) Sétálóutca végén épp egy rendezvénysátor volt felállítva Szent István-szobor (Kligl Sándor 2017.11.06)
Szent Anna templom (1788) előtti kovácsoltvas keresztet Garay Béla 1826-ban készítette
Szűz Mária szobrot 2023. szeptember 10-én, Krisztus szobrot(Gabay Sándor alkotását) 2008.03.30-án avatták fel
Szűz Mária a gyermek Jézussal (Tóth Sándor 2007.03.11), Belon Gellért-emléktábla (B.Kopp Judit 1991.09.21) valamint Assisi Szent Ferenc (Tót Sándor 2009) alkotások a templom falán
![]() |
| Hősi emlékmű (Sidló Ferenc 1924.09.28) |
Parkrészlet
Hunyadi János Általános Iskola ![]() |
| A temetőben található Kálvária stációi műemlékvédett |
Fájdalmas Szűz temetőkápolna 1866-ban épült
Temetőben a régi sírok közül egyedül a Faddy-család síremléke nyilvántartott alkotás (Sali Jenő 1945)




























Szent Orbán pápa szobra (1939)






Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése