Kercaszomor

Kercaszomor a történeti Őrséghez tartozó Kerca és Szomoróc egyesítésével jött létre 1942-ben. Kerca először egy 1208-as oklevélben szerepel, mint "villa speculatorum Kurcite" azaz Kurcite, az őrök faluja. Szomoróc nevét a lakosok szájhagyománya szerint a honfoglalás alatti harcokban, a község határásban hősi halált halt Zomor vezérről kapta. Úgy tartják, hogy Zomor ezredes Szomorócon van eltemetve a Szabó-hegyen.
Kercaszomor a legbátrabb falu. E címet a 2008. évi LXIV. törvény alapján viseli. Mindkét falu lakói az első királyaink által az országhatár védelmével megbízott őrök utódai. Ezt a hagyományt még a XX. században is őrizték. 1919. augusztus 12-én a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai megszállták a mai Kercaszomor nyugati részét. Egy évvel később a helyi lakosság elűzte a betolakodókat.  A megszállók azonban erősítést kaptak, a felkelésben részt vevő szomoróciak egy részét bebörtönözték, mások elmenekültek. A Határmegállapító Bizottság azonban úgy döntött, hogy Szomoróc 1922.február 9. nappal ismét Magyarországhoz tartozzon. A település e bátor tettét az Országgyűlés a 2008. LXIV. törvénybe iktatta:
                    „Communitas Fortissima” - Kercaszomor a legbátrabb faluról

Az Országgyűlés fejet hajt Kercaszomor lakóinak, a falujuk Magyarországhoz tartozása érdekében indított, 1920-as fegyveres felkelésben tanúsított bátor magatartása előtt, ezért az alábbi törvényt alkotja:

1. § Az Országgyűlés Kercaszomor védőinek tántoríthatatlan bátorságát - örök emlékezetül - törvénybe iktatja.

2. § Az Országgyűlés Kercaszomor községnek a „Legbátrabb falu” („Communitas Fortissima”) címet adományozza.

3. § Kercaszomor község címere a „Communitas Fortissima” jelszóval egészül ki. 

A település a régi pecsétek szimbólumainak felhasználásával készítette el új címerét. A szőlő motívum „Szomoróc” falu korábbi nevére, „Őrségszőlősre”, a nyílvessző és a fokos az őrvidék „vérrel adózó” lakosságára utal. A mezőgazdaságot a keresztbetett kasza és villa testesíti meg, a csillagok és a hold pedig a kereszténységet és az újjászületést szimbolizálják.

Az 1208-as oklevélben említés történik a Szent Vencelről elnevezett kőtemplomról is, amely az „Őrök Földje” és a felsőlendvai uradalom, azaz a mai Kercaszomor és Szerdahely határán állt. Az Árpád-kori templomot a tatárjárás idején feldúlták. Később újjáépül, és a reformáció Őrségben való elterjedésével, 1550-től református templom lesz. Az ellenreformáció idején a gyülekezeti élet teljesen megszűnik benne. 1788-tól 1790-ig új templomot építenek a falu közepén álló telekre, melyet a Batthyányiaktól kapott a gyülekezet. Az építkezéshez az Árpád-kori templom teljes anyagát felhasználják (a hagyomány szerint a régi templomot 72 óra leforgása alatt a régi helyről az új helyre szállítják szekerekkel). Így épült fel a ma is álló templom, amely ma felújított formában tekinthető meg.

a tábla mögött álló ház

A Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus templom 1834-ben készült el.

Faluház

Milleniumi kopjafa

Előtérben Szervátiusz István "Életfa" emlékmű látható (2002.08.11-i avatás), háttérben emléksökfák.

A veleméri Sindümúzeum egy százéves tetőcserépen őrzi az őrségiek elképzelését az égig érő fáról. Veleméri sindü (tetőcserép) az ősvallás istenével azonosított égigérő fa rajzát öntötte a művész szoborba.

Kapornaky Gyula költő egykori lakóháza, volt Tanácsháza, jelenleg Közösségi Ház

Kapornaky Gyula költő egykori lakóháza, volt Tanácsháza, jelenleg Közösségi Ház

Sökfák