Őriszentpéter

Őriszentpéter, az Őrség fővárosa. Első említése 1280-ból való, lakói szabad határőrök voltak.
A város szeres elrendezésű, kilenc szerből áll. A központi magot a Zala folyó déli partján lévő Városszer és Baksaszer, valamint az északi oldalon fekvő Alszer adja. Jelentősek továbbá az ettől nyugatra fekvő Kovácsszer, Siskaszer, Templomszer, Keserűszer és Galambszer.

Őriszentpéter címerében a kék színű hegyes végű pajzsban a Zala folyót jelképező ezüst hullámpólyával osztott zöld dombon balra lépő, baljában széles végű pallost tartó, ezüstoroszlán látszik.

A szentpéteri Szent Péter templom 1230 - 1240 táján épült, a XV. században bővítették, a török közeledtével pedig megerősítették, védművekkel látták el. A templom 1550 - 1560 körül a protestánsoké lett, a katolikusok 1732-ben szerezték vissza.

A templom északi fala a külső toronyfeljáró lépcsővel, melyet az 1929-es tatarozáskor építettek.

 

Bélletes román kori kapu a déli falon.

A karzat

A szentély

A középkori templomot nemcsak belül, de kívül is freskók díszítették, ezek nagyrészt elpusztultak. A XVII. században a hajóban és a szentélyben bibliai idézeteket festettek fel, ezek ma is láthatóak.

 

Városszeri református templom. 1790-ben épült II.József türelmi rendelete után.

Szent István mellszobor a katolikus templom előtt.

Az őrségi származású Gömbös László készítette a szobrot. Mögé kerek pajzsra a "rakamazi turul" képét faragta.

Kopjafa felirata: 896 Őrvidék 1996

                                                                        Áldás (készítette : Szabó Péter 2010)                                         A korábban itt álló szökőkút helyére újat terveztek. A szobrászművész felhasználta az egykori szökőkút nagy öreg kövét, amely kör alakú medence közepén lett elhelyezve, és arra állította a fiatal fiú 140 cm magas bronzszobrát. A fiú magasra emelt kezének tenyeréből folyik ki a tiszta víz, utalva arra, hogy itt az Őrségben még tiszta a természetben eredő forrás vize. A tiszta forrásvíz utalhat a hagyományok megőrzésére, a természeti környezet szépségére és megbecsülésére.

Pihenőpark Őriszentpéter központjában

I.és II. világháborús emlékmű

Piac a sportpálya mellett

Polyák Ferenc készítette a Férfifejet 1991-ben.

Köztársaság obeliszk (Gömbös László alkotása 1992.) A 'forradalom és köztársaság' emlékére magas obeliszket állítottak, melyre turulmadarat helyezett a művész. Az obeliszk középső részén a magyar címer és 1848, 1956 évszám kapott helyet.

    

Őrállók emlékére készült dombormű talapzatra emelt kövön lett elhelyezve.
A talapzaton elhelyezett emléktábla szövege:
IV. Kun László 1286-ban kiadott adománylevelében a következő családok erősíttettek meg őrálló kiváltságaikban. Alsó-Őrségben: Bakos, Baján, Baksa, ....Zsoldos.
Mátyás király is elismeri 1461-ben kelt adománylevelében kiváltságaikat.
II. Rudolf 1595-ben adott ki adománylevelet az 'őrállóknak', akiknek utódai ma is élnek.
Az emlékművet tervezte, kivitelezte, ajándékozta
Gömbös László szobrász

Őriszentpéter központ

Kitelepítettek emlékére emlékoszlopot állítottak a református templom előtt 2006-ban.

Páthy Mihály volt református lelkész emlékműve

Szikszai Edit a tanítás mellett elkezdte összegyűjteni az őrségi emberek munkáit, mindennapi tárgyait. 1961-től előbb iskolai gyűjteményt, majd falugyűjteményt hozott létre. 1964-ben pályaműként elkészítette az Őrségi Gyűjtemény leírását, mely az egyes tárgyak élettörténetét is tartalmazza. Az általa összegyűjtött csaknem ezer néprajzi eszközt az őriszentpéteri művelődési ház tetőterében állították ki, mely 2004 óta a Szikszay Edit Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény nevet viseli.

vasi bőségtál